healthysoil.net
A világon termelt mézek csaknem 75 százalékában találtak rovarirtószer-maradványokat svájci kutatók, akik szerint bár az élelmiszerekre vonatkozó küszöbértéktől messze elmaradó mennyiségről van szó, napi szintű fogyasztás esetén azonban ekkora dózis is hosszú távú egészségi problémát eredményezhet. A Neuchateli Egyetem szakemberei az Antarktiszt kivéve az összes kontinensről, valamint a világtól elzárt megannyi szigetről származó mintegy 200 mézmintát vizsgáltak meg, írja az MTI. A kutatók a neonikotinoidok körébe tartozó, a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott öt rovarirtószer – acetamiprid, klotianidin, imidakloprid, tiakloprid és tiametoxam – nyomai után kutatva elemezték a mintákat. A Science című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint a mézek háromnegyedében mutattak ki legalább egyféle neonikotinoidot. A szennyezett mézek 30 százaléka egy, 45 százaléka kettő vagy több, 10 százaléka pedig négy- vagy ötféle neonikotinoidot tartalmazott. Az európai, észak-amerikai és ázsiai mézmintákban fordultak elő legnagyobb mennyiségben ezek a növényvédőszerek.
Mintha részegek lennének Európa tehát jelenleg passzívan támogatja a méhek pusztulását, marad a jelenlegi helyzet, amelynek mindennapi részleteiről Nagyernyei Attila méhészt, a Tolna Megyei Méhészek Egyesületének elnökét kérdeztük. A méhpusztulást ebben az esetben ne úgy képzeljük el, hogy a kaptárok környékén bokáig süppedünk a méhhullákban, hanem a rovarok egyszerűen nem térnek vissza. A kezelt kultúrák virágzása után pár nappal, egy két héttel a kaptárok létszáma hirtelen és drasztikusan megcsappan. A mérgezett méh mintha részeg lenne, össze-vissza repül, nem talál haza, a kaptár melletti bokrokra, fákra telepszik, de a többség egyszerűen csak eltűnik valahol a területen – mondja a szakember. A méhész egyik saját tapasztalatát meséli, amikor a neonikotinoidokkal kezelt területről visszatérő méhek nem találták a bejáratot, a kaptár hátoldalán gyülekeztek. Több-kevesebb sikerrel próbálták őket beterelni, mire Nagyernyei azonnal el is vitte őket a környékről. Társa viszont maradt, néhány nap múlva alig maradt túlélő méhe.
Az átfogó áttekintéshez azonban ezeket is bevonták a vizsgálatba" – mondta Gaetan Glauser, a tanulmány vezető szerzője. Jelenleg viták folynak arról, hogy a szulfoxaflor és a flupiradifuron a neonikotinoidok közé sorolandók-e. "Az első tudományos kutatások kimutatták, hogy ezek a molekulák ugyanolyan hatásúak, mint más neonikotinoidok, és hozzájuk hasonló hatást gyakorolnak a rovarok idegrendszerére" – fejtette ki Glauser, aki szerint ahelyett, hogy 20 évet várnánk a hatások tesztelésével, ésszerűbbnek tűnik a megelőzés elvével élve az új molekulákat is a neonikotinoidok közé sorolni. A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtószerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédő szert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen.
Az átfogó áttekintéshez azonban ezeket is bevonták a vizsgálatba – mondta Gaetan Glauser, a tanulmány vezető szerzője. Jelenleg viták folynak arról, hogy a szulfoxaflor és a flupiradifuron a neonikotinoidok közé sorolandók-e, de az első tudományos kutatások kimutatták, hogy ezek a molekulák ugyanolyan hatásúak, mint más neonikotinoidok, és hozzájuk hasonló hatást gyakorolnak a rovarok idegrendszerére – fejtette ki Glauser, aki szerint ahelyett, hogy 20 évet várnánk a hatások tesztelésével, ésszerűbbnek tűnik a megelőzés elvével élve az új molekulákat is a neonikotinoidok közé sorolni. © MTI / EPA / Julien Warnand A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtószerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédőszert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen.
(Mentsd meg a méheket) nevű állampolgári kezdeményezést, amely szigorúbb intézkedéseket sürget a biodiverzitás megőrzése, sőt növelése érdekében. A civilek természetvédelmi kezdeményezéseket, növényvédő szerek betiltását és a műtrágyázás korlátozását javasolják. Ha sikerül egy éven belül legalább egymillió aláírást összegyűjteniük, a bizottságnak kötelessége megvizsgálni a javaslatokon alapuló törvénykezés lehetőségét. A bizottság egyelőre 120 millió eurót különített el arra, hogy a következő három évben támogassa a méhészszektort az unióban, amit még a tagállamok hozzájárulásai is kiegészítenek. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat. Laboratóriumi körülmények között a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél. Ez alapján a szakértők feltételezték, hogy a növényvédő szerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében. Az Európai Unió ezért elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket. A neonikotinoidok egyebek között az immunműködés romlását, valamint fejlődési visszamaradást is okozhatnak gerinceseknél. Előfizetés A nyomtatott magazinra, 12 hónapra 9 960 Ft Részletek
Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédőszert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is. A most vizsgált minták több mint egyharmadában találtak olyan mennyiségű neonikotinoidot, amely káros a méhekre és feltehetőleg más beporzókra is.