healthysoil.net
A lelet sokat elárul arról, hogy miként is épültek a korszak hajói. A jármű elemzése rávilágított: a hajót felépítő deszkákat kötelekkel erősítették össze. Igen valószínű, hogy a piramis építése során is hasonló technikával készült szerkezetekkel szállították a köveket. ( Daily Mail) Agresszív szúnyogok terjednek hazánkban A tigrisszúnyog rámenős, nappal is támad, és sok veszélyes betegség terjesztésére képes – még az is lehet, hogy tőle származnak a "múlni nem akaró" csípések.
A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak felépíteni a gízai piramisokat. Az utóbbi időkben egyre több lelet kerül elő, melyek az építők módszereiről árulkodnak. A 146, 7 méteres Kheopsz-piramis a legmagasabb piramis, egészen a középkorig nem létezett nála nagyobb építmény. A hatalmas nyughelyet az időszámítás előtti 26. században emelték, a tudósokat pedig régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy ebben a korszakban hogyan tudtak megvalósítani egy ekkora vállalkozást. Az utóbbi idők felfedezései – egy papirusztekercs, egy ünnepi hajó és egy csatornarendszer azonosítása – sokat elárulnak arról, hogy miként szállíthatták a távoli bányákból az építkezéshez az alapanyagokat. A leletek alapján a rendkívül képzett ókori munkások kötelekkel összekötött hajókon hozták a területre a 170 000 tonna követ. A nyersanyagokat a Nílushoz kapcsolódó egyedi csatornahálózaton utaztatták, a rendszerhez az építkezésektől nem messze található kikötők is tartoztak.
Voltak, akik Hérodotosz nyomán gigászi emelőkre, megint mások betonra, egyesek a földönkívüliekre és mára elfeledett ősi csúcstechnológiákra gyanakodtak. Jean-Pierre Houdin francia építész arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi százezres munkaerő helyett valójában precíz mérnöki irányítás alatt mindössze 4000 munkás dolgozhatott az építkezésen. Houdin nyolc évvel ezelőtt kezdett dolgozni az elméleten, és az építkezés 3D-s rekonstrukcióját a múlt hét végén egy interneten is megtekinthető prezentáció segítségével mutatta be. "Ez annyival jobb, mint más elméletek, hogy a valóságban is működőképes" - mondta Houdin a sajtó munkatársainak. A szimuláció elkészítésébe az építész az autó- és repülőgépgyártásban érdekelt, francia védelmi beszállítóként dolgozó Dassault Systemes szakembereit vonta be, akik két éven át 14 mérnököt biztosítottak a részletek kidolgozására. Az alagutak a piramisban A francia építész szerint az építkezés első fázisában egy hagyományos rámpát használtak, amíg elérték a 43 méteres magasságot.
Megjegyzés: Ez a cikk egyelőre inkább egy linkgyűjtemény, mint egy mindenre kitérő cikk. Talán nem is kell sokkal többnek lennie – a piramisok építésével már rengetegen foglalkoztak, nem csak azért, hogy a paleoasztronautika elképzeléseire válaszoljanak. A gízai nagy piramist avagy Kheopsz piramisát az ókori építészet egyik legnagyobb csodájaként tartják számon szerte a világon. A piramis újra felfedezése óta különféle elméletek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, kik, hogyan és miért építették a piramist. Az elméletek közt vannak elképzelhetőek, lehetségesek és egészen abszurdak is. A paleoasztronautika képviselői szerint például a kőtömbök túl nehezek voltak, hogy az akkori eszközökkel mozgatni lehessen őket, és a piramis elhelyezkedése is túl fejlett csillagászati ismeretekről tesz tanúbizonyságot. Az alternatív elképzelések hirdetői gyakran megfeledkeznek arról, hogy nem a gízai nagy piramis volt az első. Előtte számos alkalommal épült már (kisebb nagyobb sikerrel) piramis, az ezekből az építkezésekből megszerzett tapasztalatokat kamatoztatták Kheopsz piramisánál is, igaz, nagyobb méretben.
Dzsószer piramisával kapcsolatban (ami ugyanúgy a világörökség része mint a nagy piramis, és még ép állapotban van) nem fogalmaznak meg olyan állítást, hogy földönkívüli technológiára lett volna szükség az építkezés bármely szakaszában. Ma már nagyon komoly és jól alátámasztható elképzeléseink vannak arról, hogyan épülhettek meg a piramisok. A felépített modellek működőképesek, a munkafolyamatok reprodukálhatóak, az eszközök rendelkezésünkre állnak, sőt a hieroglifákon még egyes munkafolyamatokat/eszközöket is megörökítettek. Igaz, egyik elméletre sem lehet teljesen rábizonyítani, hogy a piramisokat pontosan úgy húzták fel, ahogy az adott elmélet részletezi. Az is igaz, hogy egyes részletek, mint például a munkások száma vagy a piramisok építési ideje csak utólag, becslések alapján számíthatóak ki, de ez még nem ad létjogosultságot olyan elképzeléseknek, melyek földönkívüli befolyást feltételeznek, feleslegesen. Hérodotosz korabeli beszámolójából megtudhatjuk, hogy az egyiptomi nép milyen áldozatokat hozott annak érdekében, hogy a Kheopsz-piramist felépítsék.
Lásd még A Gízai Nagy Piramis fejezet a The Case of the Ancient Astronauts film cikkéből Külső hivatkozások Magyar nyelvű Feltárhatják a gízai nagy piramis titkát - index A piramis négy szűk járatának robotokkal történő feltérképezéséről. Az egyiptomi aktuálpolitikai események miatt 2011 augusztusában le kellett állítani az expedícióit. Rájöttek, hogyan épültek a piramisok - index A cikkben arról van szó, hogyan tudott 50 munkás 2, 5 tonnás köveket mozgatni farudak segítségével, fél méter per másodperces sebességgel. Az elméletet az Indiana University munkatársai kis méretekben, 30 kilogrammos tömbökön tesztelték, és működött. ( angol nyelvű teljes tanulmány) Gíza - A piramisokról mint sírhelyekről, Dzsószer fáraó kezdetleges piramisáról, a nagy piramisról és annak építéséről rengeteg adat, a piramis belsejéről és annak feltárásról Gízai nagy piramis a Wikipédián (kiemelt cikk) Szkeptikus tartalom szempontjából a legrelevánsabb a Piramis építése és vonatkozó elméletek szakasz. Jean-Pierre Houdin modellje (videóval) A Nagy Piramis építése - Dr. Spissák Lajos.
Ezzel tizenkétszög lesz belőle, ami könnyen görgethető. Az ötletüket 30 kilós tömbön tesztelték, és működött. Számításaik szerint a piramisokhoz használt tömbök görgetéséhez 30 centiméter átmérőjű farudak, és ötven erős ember kellett, hogy fél méter per másodperces sebességgel tudjanak haladni.
Amit elfelejtenek, az az, hogy a gízai nagy piramis tájolásának megtalálásához nincs szükség semmilyen technológiára, és hogy a modernkori építmények tájolása sokkalta pontosabb, mint azt az ókori utódaink el tudták volna érni, ezzel is hiteltelenebbé válik a paleoasztronautika elmélete, mely szerint egy, még a mai embernél is sokkal fejlettebb faj segédkezett a piramisok építésében, beleértve annak a tájolását is. A paleoasztronautika piramiselmélete mögött a "Nem hiszem, hogy őseink tudtak volna ilyet, tehát hadd spekuláljak egy kicsit... " gondolatmenet áll, amelyet tudományos vitában nem lehet felhasználni, mert egy általa ismeretlen űrt akar megmagyarázni, amire semmi bizonyítéka nincs, csak a saját kételye. Célravezetőbb lenne itt a saját kételyt felfüggeszteni, az előítéletekkel felhagyni, és megnézni, a szakma mit mond a témában. Jóllehet, vannak olyan rejtélyek az ókori építészettel kapcsolatban, melyeket még fel kell tárni, de az, hogy ma nem tudunk valamire kézzel fogható választ adni, még nem jelenti azt, hogy idegen látogatókban kell keresni a magyarázatot.