healthysoil.net
A tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni első vasárnap – ezt már anyáink, nagyagyáink mondták így húsvét idejéről, és egy életre megjegyeztük. Krisztus után 325-öt írtak, amikor a keresztényüldözésre pontot tevő Nagy Konstantin római császár összehívta a niceai (vagy nikaiai) zsinatot, a keresztény püspökök első egyetemes találkozóját. 325-ben döntöttek arról, hogyan számítják a kereszténység legnagyobb ünnepének idejét, a nyugati kereszténység pedig ma is így tartja húsvétot. 2020-ban ezért április 12-e húsvétvasárnap. A tavaszi napéjegyenlőséghez számos megfigyelés, népjóslás társul. A legismertebb, hogy Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget: március 18. ugyanis Sándor, március 19. József, március 21. pedig Benedek napja. Ezek a napok vetőnapok is voltak a néprajzkutató szerint, hiszen ilyenkor tették el a paprikamagot, és nevelték belőle a palántát. A hagymát, fokhagymát is ekkor ültették el, kiengedték a méheket, kitisztogatták a kaptárakat. A Szent Benedek napján elvetett hagymának gyógyítóerőt tulajdonítottak, kenyérbe göngyölve adták a fölfúvódott szarvasmarhának (Forrás:)
Hatással lehet testünkre, lelkünkre, egészségünkre a telihold. Telihold idején - ha megfigyeli - sokkal feszültebb, türelmetlenebb és sokkal robbanékonyabb szinte mindenki. Éppen ezért, ennek tudatában, fogja vissza magát. Ilyenkor számoljon el tízig, mielőtt bármi sértőt készül mondani, tenni. Annyiban segítünk, hogy összegyűjtöttük a kritikus napokat, amikor az idei évben telihold lesz.
Az Oroszlán Csillagkép az Égbolt királya. A teremtés, az uralom megtestesítője. A régóta vágyott terveink, céljaink életre hívója, annál is inkább, mert március első felében a Föld a Jupiter bolygóval kerül kapcsolatba, ami megtámogatja a távlati terveket. Március második felében a Föld átlép az Oroszlánból a Szűz Csillagképbe. A Szűz Csillagképet szimbolikusan sok ábrázoláson futó nőként láthatjuk, és a csillagos Égen is egy futó alakhoz lehetne hasonlítani, akinek egyik lába még az ITT világában van, másik lábával pedig már belép az OTT minőségébe. A Szűz az átlépés Csillagképe. Az Istennő egyik lába a múltból rugaszkodik el, az Oroszlán uralmából, ahol ráébredtünk, hogy mely dolgok azok, amelyek összekuszálódtak az életünkben, ahol az irányítás nem fókuszált. Az Istennő másik lába pedig már a jövőbe érkezik, ahol már tisztán látjuk mindazt, amit a Szűz minősége jelent, hogy hol kell rendet teremtenünk, rendszereznünk, újra szerveznünk a mindennapjainkat. Ebben az időszakban felismerhetjük a Szűz futó alakjának segítségével, hogy mik azok a dolgok, amelyektől már távolodunk, és mi az, ami felé lélekben tartunk.
Az olvasottság nem publikus. Ma van az időpontja annak, hogy a nappal és az éjjel egyenlő hosszúak. A fény győz a sötétség felett. Valaha az iskolában a fejünkbe verték, hogy a tavaszi napéjegyenlőség ideje március 21. Más kérdés, hogy ez 2011-ben volt így utoljára: a napéjegyenlőség március 20-ra vándorolt, 2048-tól pedig már március 19-re kerül. Erről részletesen olvashatnak ITT. 2020-ban közép-európai idő szerint hajnali 4 óra 50 perckor és 46 másodperckor jött el a pillanat, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Március 20-án a nappal pontosan ugyanolyan hosszú lesz már, mint az éjszaka, bekövetkezik a csillagászati tél után a csillagászati tavasz. Másnaptól a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakától, ami ősidők óta azt jelenti: a fény győz a sötéség felett. Mikor lesz húsvét és miért akkor? Azt már nem az iskolában tanították a nyolcvanas évekig, hogy húsvét ünnepe hogyan kapcsolódik a tavaszi napéjegyenlőséghez, miért van akkor, amikor. Hogyan lehet az, hogy néha március végén, néha április végén ünnepeljük Krisztus feltámadását, vagy éppen a kettő között valamikor.
A Szűz Csillagkép mindig a Fény, a Tejút irányába halad, abba a minőségbe vezet, amelyben lehetőség adatik az emelkedésre, és az új perspektívákból való szemlélődésre. Főleg azért, mert a Szűz fölött ott van a Serleg Csillaga, ami maga a Szent Grál, a tiszta tudás, a beavatottság forrása. Mibe avat be minket ez az Égi Utazás? A Szűz uralkodó bolygója a Merkúr. A Merkúr pedig mindig a tiszta kommunikációt, az őszinte, igaz szívhangot szimbolizálja. Kapcsolataink megemelkedésének lehetősége ez a március közepén lévő időszak, pont abban az időperiódusban, amikor a tavaszi napéjegyenlőség is megérkezik hozzánk. A tavaszi napéjegyenlőség nem csupán a lelki egyensúlyért vállal szerepet, hanem azért a reményért is, amely a szárba szökkenést, a szaporodást, a sokasodást, a Nap fényének a sötétség időszaka felett aratott győzelmét, és az Égben köttetett szerelem Földi letükröződését hozza el nekünk. Nevezik Tavaszünnepnek és Szerelemünnepnek is. A Nap násza ez a Földdel, ahol a természet szerelemből születik újjá.
Március hónapban a Halak időszakát járva, majd azt lassan elhagyva, elérkezünk az asztrológiai évkezdethez, a Kos energetikájába, az első Állatövi Jegybe, a megszületés szimbólumába. A Halak-Kos határmezsgyéje mindig a kiegyenlítődést hozza magával az életünkbe. A két irányba úszó Halak szimbóluma azt a kettősséget fejezi ki, amely a tudatunkban játszódik le egy-egy fontosabb döntés, egy-egy meghatározó érzelmi folyamat, vagy az életünkben megjelenő, és bennünket irányváltoztatásra kényszerítő útkereszteződések kapcsán. A visszafelé úszó hal, amely a Vízöntő irányába tart, a múltba hívja a lelkünket, még vágyik a múlt élményeire és megtapasztalásaira. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a Kos nulladik fokához érkezve, a tavaszi napéjegyenlőség egyensúlyi állapota csak akkor érhető el lélekben, ha feldolgozzuk a múltbeli történéseket. A felfelé úszó hal, aki a Kos felé néz, már tudja, hogy ott van előtte az emelkedés, a megújulás lehetősége. A halak szóból óhatatlanul kihallani a halál szavunkat, hiszen a két irányba tartó törekvés moccanatlanná tesz bennünket, megmerevít, majd a gúzsba kötött lélek végül feladja az erőlködést, és beletörődik, hogy megadja magát az elmúlásnak.
Ez a pillanat idén március 20-án hajnali 4 óra 50 perc és 46 másodperc volt. Győzött a fény A mai nap pedig a tavaszi napéjegyenlőség napja: A Nap – tőlünk nézve – áthalad az égi egyenlítőn, másként fogalmazva az éggömb déli feléről az északira lép át. Ma az északi és a déli féltekén is ugyanannyi ideig, 12-12 órán át tart a nappal és az éjszaka. Mostantól kezdve a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakáknál. A világosság már a téli napforduló óta terjeszkedik a sötétség rovására, de mostantól kerül fölénybe. Ennek oka a Föld forgástengelyének dőlése: a már említett ekliptika síkjához képest nagyjából 66, 5, a merőlegeshez mérten 23, 5 fok. A Nap körüli pályáján ezt végig megőrzi, ezért nagyon leegyszerűsítve a nyári időszakban az Északi-sark "bólint" kicsit jobban a Nap felé, télen pedig a déli. Csillagunk pedig azon a féltekén látható több ideig a horizont felett, amelyik "felé néz". Van azonban az évnek két napja, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, amikor bolygónk helyzete miatt a tengelyferdeség nem befolyásolja a napsugarak beesési szögét, pontosabban e két napon a sugarak derékszögben érik az Egyenlítőt.